"A sorozat különlegessége, hogy a bélyegképeken bemutatott csipkék főmotívumainak kontúrvonalai domborítottak.Az új magyar varrott csipke motívumainak tervezője Dékáni Árpád (1861-1931), míg azok megvalósítása a halasi születésű Markovics Mária (1875-1954) keze munkáját dicsérik. Az egyedülálló technikával készített, erőteljes körvonalazású, varrott halasi csipkék 1902-ben jelentek meg.A halasi műhelyt 1909-ben a Magyar Kézicsipke és Iparművészeti Rt vette át, azonban pénzhiány és tervező híján működése nem volt biztosított, így 1911-től a művészeti vezetést az Iparművészeti Iskola vállalta magára. Az egyre népszerűbb halasi csipketechnika védelmének és a visszaélések megakadályozásának céljából a Kereskedelmi és Iparügyi Kamara 1934 tavaszán a halasi csipkét felvette áruvédjegylajstromába. A halasi csipke védjegye a város címeréből átvett három hal motívuma lett. Egy évvel később Kiskunhalason felépült a Csipke Ház, ahol a csipkegyűjteményt őrizték és a csipkeműhelyt üzemeltették.A háború miatt a Csipkeházat 1942-ben bezárták, de a munka nem állt le, Markovics Mária otthon varrt tovább, és emellett minden erejével azon fáradozott, hogy a Csipkeház anyagait mentse a kifosztástól. Az 1950-es években létrejött a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet és a háború óta üresen álló Csipkeház épületét felújították. 75 születésnapjának alkalmából a Népművészeti Tanács a halasi csipke készítését önálló népművészeti ággá minősítette.1992-ben létrehozták a Halasi Csipke Alapítványt, melynek fő feladata a halasi csipke bel- és külföldön történő népszerűsítése és nem utolsósorban értékesítésének fellendítése. A hatvanféle díszítőöltést tartalmazó világhírű halasi csipkét napjainkban tizenöten készítik.A felújított Csipkeházat 1997-ben avatták, majd egy évvel később megrendezték az I. Csipke Világkiállítást, melyet 2000-ben követett a második. "