"A csendéletet idéző grafikai kompozícióban megfogalmazott bélyegképekre két gyümölcs került. A 185 Ft-os bélyegen a pándy meggy, a 230 Ft-os címleten a kécskei rózsabarack látható. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáját további gyümölcskompozíciók díszítik. Pándy meggy: Némely adatok szerint a Kárpát-medencében termesztett meggyek között létrejött fajtakör. A magyar meggy hírnevét e fajtakör alapozta meg. Ma már csak szelektált klónjai szaporíthatók, melyek 1978-1979-ben kaptak állami elismerést. Érési idejük június harmadik dekádjára tehető, gyümölcse nagy vagy igen nagy (6-8 g), átlagos átmérője 21-24 mm. Alakja kissé lapított gömb. Héja közepes vastagságú, bordópiros. Középkemény húsa sötétpiros, íze jellegzetesen savanykás-édes, kellemesen harmonikus. Ko-csánya középhosszú vagy hosszú, pálhaleveles, éretten szárazon válik el a gyümölcstől, ezért géppel is be-takarítható. Termesztési értékét különlegesen jó íze adja, mely keresetté teszi a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. Kécskei rózsabarack: Az ókécskei szőlőkben, valószínűleg magról keletkezett. Először Nyújtó Ferenc írta le és szelektálta. Július második harmadában, néha annál valamivel később érik. Jól, sőt igen bőven terem, nagyon jól termékenyül. Gyümölcse középnagy vagy nagy, kissé lapított, visszás csepp alakú. Alapszíne világos okker-narancssárga, háti és napos oldala kárminnal bemosott. Húsa sötét narancssárga, magvaváló, rostos, amellett lédús. Íze édes, jó kajszi aromájú, a héjnál kissé savanykás. Rostos húsa igen jól szállíthatóvá teszi. Levele a szív alaktól a kerekdedig, többféle változatban fordul elő ugyanazon a fán. Koronája gyenge-közepes növésű, lapított gömb alakú. A fagyokkal, a betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló. A legkorábbi rózsabarack típusú kajszibarack, amely élénk színeződése miatt főleg export vonatkozásában érdemel figyelmet."