A bélyeg középpontjában az író portréja, alnyomatként pedig az egri vár 1600-as években készült metszete látható. Alul, az előtérben saját ötlete alapján megvalósított titkosírásának karakterei, ún. „tibetűi” szerepelnek, melynek jelentése: „Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.” – megfejtők: Gilicze Gábor és Gyürki Ottó. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a képzeletbeli könyvespolc egyik sora fölött Gárdonyi Géza kéziratából szerepel egy részlet. Az alkalmi bélyegzőt a kor egyik találmánya az asztali írógép ihlette, melyet Gárdonyi Géza az elsők között használt. A kibocsátáshoz fotóanyagot az egri Dobó István Vármúzeum biztosított. Laczkó Anita tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda 150.000 példányt készített belőle. Az újdonság augusztus 14-től kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri: Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Isten rabjai (1908). Néptanítóként indult, majd újságírással foglalkozott. Nemcsak regényeket és novellákat írt, hanem verseket, drámákat, meséket és humoros elbeszéléseket is, de foglalkozott szótárszerkesztéssel és nyelvtudománnyal is. Ő készítette Dante Isteni színjátékának első – Babits Mihály által is elismert – fordítását. Végtelenül sokoldalú, más művészi ágakban is különleges tehetséggel megáldott ezerarcú ember volt. Zenét szerzett, dalokat írt. Kiválóan hegedült és orgonált. Jól rajzolt és festett. Színdarabjaihoz látványterveket készített. Nagyszerűen fényképezett. Természettudósként és régészként is maradandót alkotott. Művelődésszerzéssel, hagyományápolással is foglalkozott. Jól sakkozott, vívott. Vállalkozásokat is alapított. Ő volt a Feszty körkép titkára, és a Dante fordítás elkészítése után megszervezte és létrehozta a Pokol körképet. Géza Gárdonyi, born Géza Ziegler, (Gárdony-Agárdpuszta, 3 August 1863 – Eger, 30 October 1922) was a novelist, poet, dramatist, journalist, teacher and honorary member of the Hungarian Academy of Sciences. He was a major literary figure at the turn of the 19th and 20th centuries, and remains extremely popular today. Gárdonyi was unusual in that he had no affiliation to any particular literary circle at the time. His oeuvre represents a transition from the romantic, anecdotal narrative of the 19th century to the writers who emerged at the start of the 20th century advocating the Art Nouveau and naturalist-symbolist ideals fostered by the periodical Nyugat. Gárdonyi is best known to posterity for his historical novels written in the first decade of the 20th century, Eclipse of the Crescent Moon (1901), Slave of the Huns (1902) and Prisoners of God (1908). Starting his career as a school teacher, Gárdonyi later turned to journalism. He wrote not only novels and short stories but also poems, dramas, tales and humorous anecdotes, and edited dictionaries and was interested in linguistics. His translation of Dante’s Divine Comedy was the first in Hungarian, which won the respect of the poet Mihály Babits, a later translator of the same work. Gárdonyi was a man of genuine versatility with remarkable gifts in other forms of art. He was a composer of music and songs, an excellent violinist and organist, a skilled draughtsman and painter, a set designer for his own dramas and an able photographer. His achievements as a natural scientist and archaeologist were also noteworthy. He was active in the mediation of culture and the preservation of traditions. He was a fine chess player and fencer, and started business ventures. Gárdonyi contributed as secretary to the creation of the Feszty cyclorama and, after he finished his Dante translation, he organised and created a cyclorama of Dante’s Hell.