375 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi, megszakítás nélkül működő, és egyben legnagyobb egyeteme. 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombat városában alapította és vezetését a jezsuita rendre bízta. Bölcsészeti és teológiai karból állt, majd 1667-ben jogi karral egészült ki. Jogosult volt tudományos fokozatok adományozására. 1769-ben alakult meg orvosi fakultása. 1777-ben Nagyszombatból, Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt. A kiegyezés után intenzív fejlődés vette kezdetét: új tanulmányi és klinikai épületek, Egyetemi Könyvtár, központi épület készült el, nőtt a tanszékek száma és az Egyetem Magyarország legfontosabb tudományos közponegyetem neve 1921-től királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem lett. 1945 után megkezdődött az esti rendszerű oktatás. 1949-ben a Bölcsészeti Karból kiválva önállósult a Természettudományi Kar, majd 1950-ben elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást. 1951 elején önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. 1950-ben az egyetem új neve Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. Forrás: http://www.elte.hu/egyetemrol A jubileumi bélyeg főmotívumatjává nőtte ki magát. Az az ELTE Bölcsészettudományi Kar épületének timpanonrészlete, az előtérben az ún. rektori paedum – az egyetem egységét jelképező jogar – látható. Az alkalmi borítékon az egyetem címere és jubileumi logója, Eötvös Loránd portréja, továbbá alnyomatszerűen a bölcsészkari épület jelenik meg.