"A kereszténység egyik legnagyobb ünnepéhez, a Húsvéthoz népszokások, népi hagyományok és szimbólumok egyaránt kapcsolódnak. A húsvéti hímes, illetve piros tojás, a barka, a bárány, a nyúl, mind ennek az ünnepnek a jellemző és jól ismert jelképei, közülük néhány jelenik meg a 2010. évi húsvéti bélyegújdonságon. A húsvéti nyúl eredetét illetően megoszlanak a vélemények. A nyúl és a tojás ősi kapcsolatát a kutatók egy része a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájából eredezteti. Ez alapján a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. Előfordulhat azonban az is, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot tojásaival együtt ajándékozni. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés pedig abból adódhatott, hogy németül a nyúl neve Hase. Más források szerint a nyúl és a tojás a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették ugyanis az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat is. E teória szerint a fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle is hosszabb. A magyar Nyúl községben a névazonosság külön ünneplésre ad alkalmat: húsvétkor hagyományosan két napig tartó rendezvénysorozatot szerveznek. Forrás: husvet.hu * hu.wikipedia.org * bdeg.sopron.hu A bélyegképen a harsány tavaszi színekben pompázó grafikai kompozíció főmotívumai a húsvéti piros tojás és a nyuszi. Az alkalmi borítékon a bélyegkép grafikai elemei ismétlődnek. Az alkalmi bélyegző grafikája hímes tojásokat ábrázoló stilizált rajz."