A 290 Ft névértékű bélyegképen az egy tőről fakadó nyelvcsaládra utaló grafikai kompozíció látható. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a kongresszus elnevezése a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken és angolul olvasható. A Finnugor Népek Világkongresszusa intézményét a Szovjetunió felbomlása után hívták életre, amikor még úgy látszott, hogy lehetőség nyílik az ott élő kis létszámú, őslakos népek kulturális újjászületésére, kapcsolataik önálló alakítására. Az első kongresszuson elfogadott alapvető Nyilatkozat szerint a Finnugor Népek Világkongresszusa „a finnugor és a szamojéd népek kormányoktól és politikai pártoktól független képviseleti fóruma, mely a világ finnugor népeinek együttműködéséről szóló Nyilatkozat alapján tevékenykedik” (Sziktiv-kar, 1992). A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizo-nyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot. A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.