"1312. június 15-én a király a Kassához közeli Rozgony mellett legyőzte Aba Amadé fiainak seregét. A bélyegképen a Képes Krónikában (Országos Széchényi Könyvtár) szereplő csataábrázolás látható. A 13. század közepén kezdődött Magyarországon az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr hatalmába került. 1307 végére a magyar trónra pályázók közül már csak egyetlen jelölt maradt, a pápa és néhány magyar főúr támogatását élvező Károly Róbert, akit 1310. augusztus 27-én meg is koronáztak. A tartományurak hatalma azonban csorbítatlan maradt. A rozgonyi csata közvetlen előzménye az volt, hogy 1311 szeptemberében a kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében megölték az egyik kiskirályt, az Aba nembeli Amadé nádort. A király a konfliktusban egyértelműen a város mellé állt. Az esztergomi érsek és a veszprémi püspök közvetítésével, 1311. október 3-án megkötött szerződés gyakorlatilag az oligarcha család hatalmának végét jelentette. A kikényszerített megegyezést Amadé utódai nem akarták betartani, ezért nyíltan szakítottak az uralkodóval, és segítséget kértek az ország északnyugati részét uraló Csák Mátétól, aki 1700 cseh zsoldost küldött az Amadé-fiak segítségére. Az így megerősített sereg megtámadta Kassát, de a támadás hírére Károly Róbert a város közelébe irányította seregét. A Rozgony melletti ütközetben a királyi sereg már nagy veszteséget szenvedett, amikor a szepesi és kassai gyalogság oldalba támadta az Abák nehézlovasságát, s ez megfordította a harc kimenetelét. A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen. Károly Róbert tekintélye ezután jelentősen megnőtt. A legnagyobb ellenfélnek tekintett Csák Máté katonai erejét a csatavesztés nem törte meg, de a keleti irányú terjeszkedés lehetőségét lezárta előtte. 1321. március 18-i halála után elhárultak az akadályok a magyar feudalizmus újjászervezésének útjából."