Az 1750-es években a vidék grófjának, Grassalkovich Antalnak harmadik felsége halálosan megbetegedett. Ekkor fogadalmat tett, ha felesége felgyógyul, templomot épít a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A munkálatok megkezdésekor Fidler János kőműves álmot látott és szózatot hallott: „Ha a templom romjai között, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Másnap, 1759. április 19-én a mondott helyen kutatni kezdett, s két ásónyom mélyen megtalálta Szűz Mária szobrát, mely a XI-XII. századból származó, 11 cm magas elefántcsont faragvány. Grassalkovich Antal családi ékszerekből két koronát és egy drágakövekkel kirakott övet készíttetett, ma is ezek, valamint I. Ferenc József aranygyűrű-adománya díszítik az alkotást. A szobrot kristályüveg mögött, ezüst házikóban helyezték el a kápolnában, ami 1761. augusztus 14-ére elkészült. A templomot a növekvő igények miatt folyamatosan bővítették és 1771. március 17-én szentelték fel. Az ország legkisebb kegyszobrának csodás megtalálásáról szóló hír gyorsan terjedt, és Máriabesnyő zarándokhellyé vált. Ma is évente több százezer zarándok keresi fel, kérve a Szent Szűz anyai pártfogását. Az első időktől kezdve nagyon sok imameghallgatás és csoda történt itt. Erről tanúskodnak a kegyoltár környékén elhelyezett kis hálaajándékok is. A bélyegen az ékszerekkel díszített kegyszobor és a bazilika található. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a templom főoltára és a kegyszobor-tartó, az alkalmi bélyegző grafikáján a kegyszobor stilizált rajza látható.