"Budapesttől északra, a Dunakanyarban található Magyarország egyik legrégibb városa, Visegrád. Szent István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát. A várat 1009-ben említi először írott forrás. A tatárjárást követően indult meg a várrendszer kiépítése: a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal és az Alsóvárral. A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. 1323 és 1408 között Visegrád volt a magyar királyok hivatalos székhelye. Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. Politikai jelentőségét a város a török megszállás idején, az ország három részre szakadásakor vesztette el. Városi rangot 2000-ben kapott. Forrás: http://hu.wikipedia.org A 82. Bélyegnapi bélyegújdonságokon Visegrád 1000 éves történelme művészettörténeti korszakok szerint került feldolgozásra. A bélyegsorozat 75 Ft-os címlete a románkori emlékeket mutatja be. A bélyegképen az esperesi templom és a Szent András monostor néhány oszlopfője, oszloptartója, illetve ezek részletei láthatók. Az alnyomaton a XI. sz-i várispánság épületének rekonstrukciós rajza található. A 100 Ft-os bélyegen a gótika korát idéző emlékek közül a Zsigmond-kori díszudvar kútja, valamint az alsóvár kaputornya és lakótornya szerepel. Az alnyomaton a Zsigmond király korabeli fellegvár déli nézetének rekonstrukciós rajza található."