"A 290 Ft névértékű bélyegképen az egy tőről fakadó nyelvcsaládra utaló grafikai kompozíció látható. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a kongresszus elnevezése a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken és angolul olvasható. Az alkalmi bélyeg Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész tervei alapján az Állami Nyomdában készült. A Finnugor Népek Világkongresszusa intézményét a Szovjetunió felbomlása után hívták életre, amikor még úgy látszott, hogy lehetőség nyílik az ott élő kis létszámú, őslakos népek kulturális újjászületésére, kapcsolataik önálló alakítására. Az első kongresszuson elfogadott alapvető Nyilatkozat szerint a Finnugor Népek Világkongresszusa „a finnugor és a szamojéd népek kormányoktól és politikai pártoktól független képviseleti fóruma, mely a világ finnugor népeinek együttműködéséről szóló Nyilatkozat alapján tevékenykedik” (Sziktivkar, 1992). A kongresszus végrehajtó szerve a Konzultatív Bizottság, mely félévenként ülésezik. Feladata többek között az együttműködés koordinálása és a finnugor népek jogainak képviselete nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának megfelelő munkacsoportjában is. A Bizottságban minden résztvevő nép egy vagy két képviselője kapott helyet, minden népnek egy szavazata van. Magyarország 1996-ban már adott otthont a világkongresszusnak. A plenáris ülést akkor a Parlament épületében tartották, ahol a résztvevőket az államfő köszöntötte. Itt alakult ki az a gyakorlat, hogy a plenáris ülés után a munka szekciókban folytatódik. A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mint-egy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot. A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve."