"Nevét szerte a világban sok száz, talán több ezer település és templom viseli. Legendája műalkotások sokaságának ihletője volt, életének eseményeit néphagyományok őrzik. Emléknapján, november 11-én, és az ahhoz kapcsolódó időszakban az egyházi tiszteletadás mellett a gazdagnéphagyomány is megelevenedik. Márton napjával kezdődik a téli évnegyed, amikor „mártonludat” vágnak, megkóstolják az újbort, a liba mellcsontjából pedig időt jósolnak. Szent Márton (316/317 – 397) jómódú pogány családban nőtt fel. Katonatiszt apja jutalomból Itáliában kapott birtokot, így Márton a mai Páviában nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, felveszi a keresztény vallást. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe és 19 évesen valódi katona lett. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát. 22 évesen megkeresztelkedett. 341-ben barbárok támadtak Galliára, de Márton nem akart harcolni és fegyver nélkül indult a csatába. Az ütközetre végül nem került sor, mert a frank uralkodó békét kért a császártól. Ez nagyon meglepte az embereket, csodának vélték. Ezután kilépett a seregből, és Poitiers-be ment. 355-ben Iulianus caesarral Galliába ment, majd visszatért Pannóniába, és téríteni kezdett. A 4. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom. Mártont elűzték Savariából. 360-ban szűnt meg a veszély, és visszatért Galliába, ahol a falvak lakóinak térítésével foglalkozott. 361-ben Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. 371-ben Tours püspökévé választották. Fontos hittérítő munkát végzett, életét csodák, gyógyulások kísérték. Tours-ban temették el, sírja felett kápolnát emeltek. Tisztelete halála után gyorsan terjedt, már életében legendák keringtek jóságáról. A tours-i zsinat 461-ben ünnepet rendelt el Márton tiszteletére. (Forrás:hu.wikipedia.org * agorasavaria.hu) A bélyegkép főmotívuma a középpontban, püspöki mivoltában látható Szent Márton. A kompozíció további elemei Szent Márton életének főbb mozzanatait mutatják be. Időrend szerinti sorrendben a bal felső részen látható képen édesanyját kereszteli meg, a jobb alsó rajzon az a legenda elevenedik meg, miszerint Galliában egy didergő koldusnak adta köpenye felét, a bal alsó körben pedig életének újabb fordulópontját szimbolizálja a hangosan gágogó lúd, amely elárulta rejtekhelyét, amikor a római császárt szolgáló leszerelt katonatisztből lett szerzetes nem akarta vállalni a püspöki megbízatást. A kompozíció további eleme a tudományt, a bölcsességet és egyben a bibliát is szimbolizáló könyv. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a szombathelyi Szent Márton plébánia épülete illetve a bélyegképen szereplő keresztelés szobor változata (Rumi Rajki István alkotása) látható. Az alkalmi bélyegzőt Szent Mártonhoz kapcsolódó motívumok díszítik: lúd, püspöki süveg és bot."