Tanulmányait a Műegyetemen, majd Németországban folytatta és 1930-ban doktorált fizikából. Göttingenben kapott kutatói állást, majd Heisenberg, Bohr és Einstein kutatói köréhez csatlako-zott. Hitler uralomra jutása után, Dániába majd az Egyesült Államokba ment, ahol később állampolgárságot kapott. 1941-ben kapcsolódott be a Manhattan-tervbe és Los Alamosban, Oppenheimer vezetésével elkészítették az első atombombát. Már 1940-ben azt vizsgálta, hogy a maghasadáson alapuló atombomba keltette hő begyújthatja-e a még nagyobb teljesítményű termonukleáris reakciót, a hidrogénbombát. Amikor a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását, és 1952-ben ki is próbálták az első amerikai hidrogénbombát. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vá-lasztotta tiszteleti tagjává. (Forrás: www.omikk.bme.hu) A bélyegképen Teller Ede portréja, a háttérben pedig egy kísérleti berendezés előtt a fúziós magreakció vázlatos ábrája látható. Az alkalmi borítékon a Trefort utcai gyakorlóiskola bejárata található, amelynek a fizikus 1917-25 között tanulója volt. A bélyegző a magfúziós ábra stilizált rajza.