"A Magyar Posta új forgalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdi meg, melynek célja hazánk kultúrtörténeti nevezetességeinek bemutatása. 375 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi, megszakítás nélkül működő, és egyben legnagyobb egyeteme. 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombat városában alapította és vezetését a jezsuita rendre bízta. Bölcsészeti és teológiai karból állt, majd 1667-ben jogi karral egészült ki. Jogosult volt tudományos fokozatok adományozására. 1769-ben alakult meg orvosi fakultása. 1777-ben Nagyszombatból, Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt. A kiegyezés után intenzív fejlődés vette kezdetét: új tanulmányi és klinikai épületek, Egyetemi Könyvtár, központi épület készült el, nőtt a tanszékek száma és az Egyetem Magyarország legfontosabb tudományos közponegyetem neve 1921-től királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem lett. 1945 után megkezdődött az esti rendszerű oktatás. 1949-ben a Bölcsészeti Karból kiválva önállósult a Természettudományi Kar, majd 1950-ben elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást. 1951 elején önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. 1950-ben az egyetem új neve Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. Forrás: http://www.elte.hu/egyetemrol A jubileumi bélyeg főmotívuma az ELTE Bölcsészettudományi Kar épületének timpanonrészlete, az előtérben az ún. ektori paedum – az egyetem egységét jelképező jogar – látható. Az alkalmi borítékon az egyetem címere és jubileumi logója, Eötvös Loránd portréja, továbbá alnyomatszerűen a bölcsészkari épület jelenik meg. Az alkalmi bélyegző főmotívuma a jubileumi logóból ismert, évfordulóra utaló szám. 1 00 éves a János-hegyi Erzsébet-kilátó A János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján áll az 1908-1910 között épített Erzsébet-kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik nemcsak a fővárosra, hanem a környező településekre is. Tiszta időben akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók. A torony 23,5 m magas, kerek alapformájú, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Tetejére 101 fokból álló csigalépcső vezet fel. A kilátót Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján, részben közadakozásból építették. Ünnepélyes megnyitására 1910. szeptember 8-án került sor. A körülötte lévő teraszt 1931-ben alakították ki. A János-hegy már a XIX. században a fővárosban élők kedveltkirándulóhelyévé vált. 1882-ben Erzsébet királyné is ellátogatott a János-hegy tetejére. Az őkilátó. Az épület kezdetben nem csak az erdőjáró turistákat szolgálta, hanem hosszú ideig meteorológiai állomás is működött benne. Az évtizedek során elhasználódott épület felújítását 2001 és 2005 között végezték. Forrás: www.vendegvaro.hu, www.gyermekvasut.hu A János-hegyi Erzsébet-kilátó centenáriuma alkalmából megjelenő bélyeg előterében a kilátó épülete, hátterében pedig korabeli környezete látható. Az alkalmi borítékon a névadó Erzsébet királyné mellszobra (Stróbl Alajos, 1908), és a kilátónál lévő emléktábla látható valamint a bélyeg háttérmotívuma ismétlődik. Az alkalmi bélyegzőn a kilátó stilizált rajza szerepel."