"A MNG a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemu-tató legnagyobb közgyűjtemény, melynek alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezi. 1957. október 5-én nyitotta meg kapuit a Kossuth téren, a volt Kúria épületében, ami jelenleg a Néprajzi Múzeum épületeként ismert. Kollekciója akkor mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magába. 1975-ben költözött át a Budavári Palota e célra átalakított B-C-D épületébe. A gyűjtemény azóta folyamatosan gyarapszik. 1975 óta rendelkezik a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával is. Ezzel lehetővé vált a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása a 11. századtól napjainkig. 1979-ben nyílt meg a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a magyarországi Késő rene-szánsz és barokk művészet témájú állandó kiállítása. 1982-ben, a királyi palota egykori tróntermében nyílt meg a Késő gótikus szárnyasoltárok című állandó kiállítása. 1985-ben került a közönség elé a Középkori és reneszánsz kőtár. 1989-ben vált látogathatóvá a Habsburg nádori kripta. 2005-ben kiállítóterei a Budavári Palota A épületével bővültek. A bélyegképeken a MNG gyűjteményének féltett kincsei láthatóak: Szt. Katalin misztikus eljegyzése (1490 k), id. Markó Károly: Róma látképe (1835), Ferenczy Károly: Október (1903) és Szinyei Merse Pál: Majális (1873). A keretrajzon a Magyar Nemzeti Galéria épületrészletei találhatók. Az alkalmi borítékot a jellegzetes kupola díszíti. Az alkalmi bélyegzőn az épületszárnyak közötti átjáró egyik homlokzati motívumáról készített, női fejet ábrázoló grafika látható. Forrás: www.mng.hu"