"A kiegyezést követően, 1867. márc. 10-én, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1. számú körrendeletével létrehozta a magyar királyi felügyelőségeket. Ekkor létrejött az önálló magyar pénzügyőrség is. A működés részletes szabályozásának dokumentumai 1868-ra készültek el. Ezek közül kiemelendő a törvény a sójövedékről, a dohányjövedékről, a lottójövedékről, a szeszadóról, a bor- és húsfogyasztási adóról, a söradóról, a cukoradóról. Az 1868. évi XXI. törvény 96.§-a a pénzügyőrt, s ezzel a pénzügyőri testületet kulcshelyzetbe állítja a jövedékek, közadók behajtását illetően. Az I. világháborút követően a testületet átalakították. Az 1920-30-as években folyamatosan épültek ki a vámőrség határmenti objektumai, és megkezdődött a vámőrség és a vámszolgálat kettéválasztása. A vámőrség feladata a határőrizetre kezdett korlátozódni és a határőrség nevet kapta. A II. világháború után a pénzügyőrség és a vámszolgálat feladatai megmaradtak: ellenőrizte a fogyasztási adókat, a jövedékeket, a forgalmi adókat és illetékeket. 1947 körül jelentkeztek a szovjet típusú gazdasági-politikai rendszer bizonyos, a piac vissza-zorítását célzó elemei. A Pénzügyminisztériumban önálló ügyosztályként létrehozták az Országos Pénzügyőri Főparancsnokságot. 1964-ben a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt egyesült a pénzügyőrség és a vámőrség. 1966-ban már az új gazdasági mechanizmus előkészítéseként különböző szintű jogszabályok jelentek meg a vámról, a kereskedelmi vámtarifáról. Ezek az adott időszak nemzetközileg is elfogadott vámjogi alapelveit tartalmazták. 1990-ben megnyílt az út az átalakulásához. A piacgazdaság újjászerveződésében a vám- és pénzügyőrség alapvető szerepet játszott. 1993. július 1-jén hatályba lépett a jövedéki törvény. A vámok tekintetében a jogi mérföldkő az 1995. évi vámtörvény és a vámtarifáról szóló törvény volt. Hazánk EU csatlakozásával a teljes szervezeti struktúra átvilágításra került, átszervezték, a feladatrendszerek az uniós követelmények tükrében újultak meg. (Forrás: Dr. Köpf László: A Vám- és Pénzügyőrség története) A kiegyezést követően, 1867. márc. 10-én, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1. számú körrendeletével létrehozta a magyar királyi felügyelőségeket. Ekkor létrejött az önálló magyar pénzügyőrség is. A működés részletes szabályozásának dokumentumai 1868-ra készültek el. Ezek közül kiemelendő a törvény a sójövedékről, a dohányjövedékről, a lottójövedékről, a szeszadóról, a bor- és húsfogyasztási adóról, a söradóról, a cukoradóról. Az 1868. évi XXI. törvény 96.§-a a pénzügyőrt, s ezzel a pénzügyőri testületet kulcshelyzetbe állítja a jövedékek, közadók behajtását illetően. Az I. világháborút követően a testületet átalakították. Az 1920-30-as években folyamatosan épültek ki a vámőrség határmenti objektumai, és megkezdődött a vámőrség és a vámszolgálat kettéválasztása. A vámőrség feladata a határőrizetre kezdett korlátozódni és a határőrség nevet kapta. A II. világháború után a pénzügyőrség és a vámszolgálat feladatai megmaradtak: ellenőrizte a fogyasztási adókat, a jövedékeket, a forgalmi adókat és illetékeket. 1947 körül jelentkeztek a szovjet típusú gazdasági-politikai rendszer bizonyos, a piac vissza-zorítását célzó elemei. A Pénzügyminisztériumban önálló ügyosztályként létrehozták az Országos Pénzügyőri Főparancsnokságot. 1964-ben a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt egyesült a pénzügyőrség és a vámőrség. 1966-ban már az új gazdasági mechanizmus előkészítéseként különböző szintű jogszabályok jelentek meg a vámról, a kereskedelmi vámtarifáról. Ezek az adott időszak nemzetközileg is elfogadott vámjogi alapelveit tartalmazták. 1990-ben megnyílt az út az átalakulásához. A piacgazdaság újjászerveződésében a vám- és pénzügyőrség alapvető szerepet játszott. 1993. július 1-jén hatályba lépett a jövedéki törvény. A vámok tekintetében a jogi mérföldkő az 1995. évi vámtörvény és a vámtarifáról szóló törvény volt. Hazánk EU csatlakozásával a teljes szervezeti struktúra átvilágításra került, átszervezték, a feladatrendszerek az uniós követelmények tükrében újultak meg. (Forrás: Dr. Köpf László: A Vám- és Pénzügyőrség története) A bélyegképen a Magyar Királyi Pénzügy-, Vám- és Adóőrség csákócímere és az egykori Vámpalota látható. Az alnyomaton a biztosi csákó és a tisztikard részlete tűnik elő."