"A Balaton-felvidék egyik vulkanikus hegykúpján emelkedik a Szigligeti vár, melynek építését – IV. Béla királytól kapott oklevél szerint – a pannonhalmi bencések kezdték 1260-62 között. A várat I. Ulászló 1441-ben Némai Kolos Jeromosnak adományozta, de 1445-től, egészen 1521-ig az Újlaki család kezében volt. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet. A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint volt. A 16. században már elavult várnak számított, hiszen nem tartozott a fontosabb hadjáratok útvonalába, így korszerűsítése elmaradt. Végzetét, mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, egy villámcsapás okozta. 1702-ben I. Lipót többek között a Szigligeti várat is leromboltatta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban erősítették meg a falakat. Napjainkban hagyományőrző rendezvények és kulturális programok kedvelt helyszíne. (Forrás: hu.wikipedia.org) A 80 Ft értékbenyomású – megjelenéskor 130 Ft eladási árú – alkalmi levelezőlap képes oldalának főmotívuma a szigligeti várból elénk táruló látvány. A levelezőlap bal oldalán és alsó részén öt kis kép mutatja be a vár külső és belső részleteit és a várjátékok néhány pillanatát. A levelezőlap bélyegképén szintén a várjátékok eseménye látható, háttérben a Szigligeti várral. Az alkalmi bélyegző főmotívuma a vár látképének stilizált rajza."