"Ifj. gróf Andrássy Gyula (Tőketerebes, 1860. VI. 30. – Budapest, 1929. VI. 11.) magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia. Miután édesapja 1871-ben az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere lett, a család Bécsben élt. Ifj. Andrássy Gyula pályája is a külügyek területén kezdődött: 1883-ban apja beajánlotta a konstantinápolyi követségre, majd 1884-ben – diplomáciai vizsgájának letétele után – Berlinben lett követségi attasé. 1886-ban elhagyta a diplomáciai pályát és a Szabadelvű Párt tagjaként bekapcsolódott a belpolitikai életbe. Az első Wekerle-kormányban fél éven át a király személye körüli miniszter volt. 1898-ban rövid időre, majd 1904-ben ismét kilépett a Szabadelvű Pártból, és az ellenzékhez csatlakozott. Az 1905-ös választásokat követően társaival az Országos Alkotmánypárt alapítója és vezére lett. A második Wekerle-kormányban közel négy éven keresztül volt belügyminiszter. Lemondása után pártját is feloszlatta, s pártonkívüliként a második Tisza István-kormány parlamenti ellenzékének egyik vezetője lett. 1918. X. 24-30. között az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó közös külügyminisztere volt. 1920-ban képviselőnek választották, 1921-ben pedig elvállalta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnökségét. Részt vett a második királypuccsban IV. Károly király oldalán. Haláláig legitimista oldalról támadta a Bethlen-kormányt. (Forrás: hu.wikipedia.org) A tervezőművész ifj. gróf Andrássy Gyulát a levelezőlap képes oldalán egy 1910-es évekből származó fotó alapján, míg bélyegképén egy későbbi időszakból, külügyminisztersége idejéből származó fotó alapján ábrázolta. Az alkalmi bélyegző grafikáján az évfordulót dokumentáló felirat olvasható."