A bélyegképen két versenyző vív egymással mérkőzést (asszót), az alnyomaton pedig a küzdőtér (pást) felülnézetben látható. A bélyeghez tartozó szelvény a Nemzetközi Vívó Szövetség alapítása centenáriumának állít emléket. Berta Ágnes tervei alapján a Pénzjegynyomda 200.025 példányt készített belőle. A bélyegújdonság július 4-től kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. A Nemzetközi Vívó Szövetség centenáriumi évében ezúttal Budapesten méri össze tudását a kerekes székesekkel együtt az egész vívócsalád. Több mint 1000 vívó, valamint edzők, sportvezetők, kísérők, vendégek, szurkolók vesznek részt a Syma csarnokban megrendezésre kerülő világbajnokságon. 1913-ban kilenc állam alapította meg a Nemzetközi Vívó Szövetséget (FIE). A szervezetnek ma 148 ország a tagja, a sportág pedig megőrizte rangját az olimpiai játékok programjában. A centenáriumi világbajnokság kiváló lehetőség ennek erősítésére, a fiatal vívóknak pedig arra, hogy kitűnjenek, a győzni akarást és a fair play szabályait ötvözve megismertessék magukat a világgal. A modern „sportszerű” vívás előzménye volt az ókori botvívás, a gladiátorok vívóküzdelme, és a középkori bajvívás. Ezek szelídültek a legújabbkori sportszerű keretek köré. A vívást jelenleg három – némileg eltérő szabályrendszerű – fegyvernemben űzik: a párbajtőr, a tőr és a kard. Hazánkban a vívás gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós tevékenysége nyomán a 19. század elején vált népszerűvé. Első intézménye az 1825-ben létrejött Pesti Nemzeti Vivóintézet volt, az első magyar nyelvű vívószakkönyv pedig 1839-ben jelent meg Vítan címmel. Magyarországon az első sportegyesület a Magyar Atlétikai Club (MAC) 1875-ben alakult meg, és sportágai közé a vívás is bekerült. 1897-ben megalakult a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) vívóosztálya, amely 1912-ben kivált és így megalakult a Magyar Vívó Szövetség. Magyarországon a vívás a legeredményesebb olimpiai sportág. 1908-tól 1964-ig szinte kivétel nélkül magyar versenyző nyerte az egyéni és a csapatversenyeket. A magyar sport legeredményesebb olimpikonja Gerevich Aladár volt (7 aranyérem).