Ez az első öntapadós alkalmi bélyeg a hazai bélyeg-kibocsátás gyakorlatában. A bélyegképen a síelés jellegzetes számai és a Magyar Sí Szövetség logoja található. Benedek Imre tervei alapján a Codex Értékpapírnyomda 200.000 példányt készített belőle. A bélyegújdonság július 15-től kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. Az első magyar síző feltehetőleg Chernelházi Chernel István neves ornitológus 1891-ben Norvégiában ismerkedett meg a sível és lappföldi útja alkalmával tanulta meg, majd mutatta be hazatérése után az alapokat. 1907-ben került sor az első szervezett tanfolyamra. 1911-ben Tátraszéplakon rendezték az első magyar bajnokságot. Közben 1908-ban megalakult a Magyar Sí Klub, hogy koordinálja a hazai versenyzést és a sí életet. 1913. július 15-én 14 egyesület megalakította a Magyar Sí Szövetséget, amely 1914-ben a Nemzetközi Sí Kongresszus teljes jogú tagjává vált. Az I. világháború éveiben a versenyek szüneteltek. A zűrzavaros állapotok, majd ennek betetőzéseként a területi veszteségek óriási károkat okoztak a sportágnak. Hamarosan mégis újraszervezték és elindult a hazai sípályák és síugró létesítmények fejlesztése. A nemzetközi életbe is lassan visszatértek versenyzőink. Az 1924-ben Chamonix-ban tartott kongresszuson 14 ország – köztük Magyarország – megalapította a Nemzetközi Sí Szövetséget. Az 1936-os téli olimpiát követő években a magyar sísport nagy fejlődésnek indult. A II. világháború kapcsán visszatért területekkel együtt sok versenyzővel is gazdagodott az ország. A magyar sísport látványos fejlődésének, a határmódosítások szabtak akadályt. A hóbiztos magas hegyek elvesztésével sísportunk is újra vesztessé vált. A szövetség teljes könyv- és irattára megsemmisült, számtalan síző és szervező vesztette életét. A lelkes munkának és a nagyszerű személyiségeknek köszönhetően a talpra állás mégis létrejött. A nemzetközi sportéletbe is hamarosan bekapcsolódott a megújult Sí Szövetség és a különböző nemzetközi versenyeken jó eredmények születtek. 1948 után a teljes magyar sport állami irányítás alá került. Az ország politikai elszigetelődése miatt a külföldi kapcsolatok csaknem teljesen megszűntek, legjobbjaink csupán a szocialista országok néhány versenyén vehettek részt. Az 1956-os forradalom idején mintegy 50 élversenyző hagyta el az országot. A nemzetközi fejlődéssel, technikai ellátottsággal nem tudtunk lépést tartani. Csökkent a klubok, a versenyzők és az edzők száma. A sportvezetés döntése nyomán előbb kis létszámú csapattal, majd egyáltalán nem vettünk részt a világversenyeken. A hetvenes évek első felében a sportvezetés döntése szerint elindult a biatlon szakág fejlesztése. 1989 után mind a sí tömegsport, mind a versenysport utat talált a környező országokba.